Kifelé a készpénzből – így védekezz az infláció ellen!

Pénzügyi tudatossággal és diverzifikációval érdemes harcolni az infláció ellen – mondja a szakértő. Az elmúlt 10 évben csak minimálisan csökkent a készpénzben, folyószámlákon vagy lekötött betétben álló vagyonhányad Magyarországon, és ennek most az infláció kárán sokan megihatják a levét.

Minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket a 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt. A privátbankoknál pedig az aktív vagyonkezelés időszaka jön.

Aki addig még nem tette, annak gyorsan és alapvetően át kell gondolnia a megtakarítási, befektetési politikáját azok közül, akik a párnaciha alatt vagy a folyószámlán őrzik megtakarított forintjaikat. Az elmúlt 10 évben csak minimálisan csökkent a készpénzben, folyószámlákon vagy lekötött betétben álló vagyonhányad Magyarországon, és ennek most sokan megihatják a levét.

Ez a helyzet az infláció kapcsán

“A 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket, devizanemek, befektetési eszközök szerinti vagy akár földrajzi diverzifikálást alkalmazva. Annál inkább jelentősége van ennek, hiszen a magyarok forintban kalkulált megtakarításai összességében rekordszinten vannak ugyan, csak éppen hatékonytalanul befektetve.” – mondja Karagich István, a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég vezetője.

Magyarországon a készpénzállomány mellett a folyószámlákon több, mint 17 ezer milliárd forint pihen – és veszíti értékét most napról napra. Miként arra a Blochamps legutóbbi Wealth Management Portréja is rámutatott: 2021 végére a magyar lakosság banki betétállományának és készpénztulajdonának együttes összege 14.824 milliárd forintról 16.883 milliárdra duzzadt. A készpénzben, folyószámlákon és lekötött betétben álló összegek aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül 2010 óta 49 százalékról csupán 47 százalékra csökkent. Látra szóló betétekben fekszik a vagyonok csaknem negyede, 12 és 14 százalék közötti a készpénz, a befektetési jegyek és a különféle biztosítások aránya. Elenyésző a rövid lejáratú kötvények (2,6 százalék) és a tőzsdei részvények (3,6 százalék) aránya is.

Öngondoskodás és infláció

Karagich István szerint nem csupán öngondoskodási öngyilkosság, de rövid távon is rendkívül kockázatos most befektetlenül a bankszámlán vagy például látra szóló bankbetétben tartani a pénzünket. Nem csak a pénzügyi termékek összetételét érdemes széles palettán megválogatni, hanem a befektetések földrajzi orientációját is meg kell nézni.

Még az inflációkövető állampapírok sem tűnnek késői befektetésnek, hiszen a másodpiaci hozamemelkedés után az 5-6 év hátralévő futamidővel bíró papírok jelenleg például 8 százalék feletti éves kamattal érhetőek el.

“A pénzügyi tudatosság és a megalapozott szakmai információk beszerzése kulcsfontosságú a következő időszakban. Ne legyünk restek pénzügyi szakemberekhez fordulni! Minden eddiginél nagyobb jelentősége lesz, hogy ki milyen tanácsadókra hallgat. Nem csak a privátbanki szolgáltatók ügyfeleinek kell energiát fektetniük a pénzügyi tervezésbe, a bankok már a 10-30 milliós megtakarítási sávban is örömmel partnerek a prémium banki ügyfeleknek, hogy kellően szofisztikált ajánlatokat tegyenek. Most nem csak az lesz bajban, aki nem ismeri ügyfelei igényeit mélységeiben, hanem azok az ügyfelek is, akik nem keresik a szakértő segítséget!” – teszi hozzá Karagich István, aki a Forbes hasábjain alig két héttel ezelőtt 380-as árfolyamnál előre figyelmeztetett, 420 forintos euró árfolyamot prognosztizálva rövid távon, hogy nincs már messze a dollár-euró paritás sem.

A gazdagok és az infláció

Ugyan a legtehetősebb réteg is érzi persze az infláció negatív hatásait, de messze nem annyira, mint a magyar társadalom kilenctizede. Magyarországon ugyanis a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a legfelső vagyondecilis, azaz a leggazdagabbak tulajdonában van. Jelenleg ez a 398 ezer háztartás birtokolja például a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát.

A vagyonkezelők az elmúlt években passzív befektetési stratégiával, indexkövető alapok révén is tisztes reálhozamot tudtak produkálni ügyfeleiknek, ennek a korszaknak most nagyon úgy tűnik, vége. „Az aktív vagyonkezelés időszaka jön” – állítja Karagich István.